EVENTUS KENUKLUB Egzotikus – vízitúrák szervezése

2007-ben a neten böngészve néhány furcsa filmre bukkantam. Egy úriember egy szóló kenuban, talpig ünneplőben, két térden térdelve furcsa figurákat mutatott be, máshol párosban egy hölgy és egy úr tette ugyanezt, mindezt zenére, peremig megdöntött hajóval, hihetetlen eleganciával.

Öreg kenus vagyok én, mi ez nekem, nosza essünk neki. Azóta is tanulom…

Beleástam magam az amerikai freestyle canoe és a kanadai stílus (classic canadian style) világába, és kinyílt egy teljesen új történet, pontosabban szép lassan összeállt jelen és múlt, az evezve hajtott kishajók formai és funkcionális evolúciója.

 

 

Kiderült, hogy versenysportunkkal  ugyan a világ tetején vagyunk, mégis milyen keveset tudunk sikersportunk egészen közeli történetéről is, és milyen keveset használunk a mai rekreációs kultúrákból.

Az is kiderült, hogy időben, és térben is egészen közel vannak az evezésnek olyan formái, melyek a versenyzéstől, vízitúrázástól, vadvízi evezéstől kicsit eltérő, ismeretlen élményeket, örömforrásokat rejtegetnek.

Ezek az élmény források a szóló kenuzás, (és kicsit a páros kenuzás) köré-körül szerveződnek.

Európa a Kanada feltárása során a prémkereskedelem által kizárólagosan használt nyírfa kéreg kenu utódát, a fa-vászon kenut ismerte meg. A voyageur kenuk elől-hátul kormányzása lett az alapja a klasszikus alapformának-egy kenu/két ember. A zabolátlan vízeken ez a felállás tette lehetővé a kis kenuk elől-hátul kormányzását. John MacGregor Rob Roy nevű kajakja Európában, de főleg az  USA-ban felrobbantotta a nyiladozó rekreációs világot, hallatlan népszerűsége először a vitorlás kajak felvirágzását hozta magával (Nautilus I-IV), majd ezt követte a zárt és nyitott canoe-k, azaz a kajak és a kenu versenyosztályok szétválása, kialakulása. Harry MacKendrick 1890-ben – bár kajak lapáttal, de elsőként versenyez fél térden evezve. Omer Stringer kanadai vízi vezető kitalálta és elsőként kidolgozta a szóló kenuzás kanadai stílusnak nevezett síkvízi technikai alapvetését, ezután már  szólóban is képessé vált a a kenus a hajó orrára, farára egyaránt erőt közölni. Reg Blomfield virtuoz trükkökön keresztül népszerűsítette ezt és hozzátette az ön- és társmentés fortélyait. Bill Mason kidolgozta az első és azóta is alapvető kenuiskolát és tökélyre vitte azt vadvízen is, Mike Galt megépítette az első tudatosan, funkcionálisan tervezett szóló kenut, Pat Moore kidolgozza a formák, az áramlás, mélyebb összefüggéseit, Dave Curtis, David Yost és John Winters pedig megtervezik a azokat a szóló kenukat, amelyekben már évezredek tudása halmozódik fel, mára a szóló kenuzást a rekreációs evezés alapegységévé téve.

A 70-es évektől a rekreációs túra evezés mellett Omer Stringer és Reg Blomfield móka evezésének örökségeként a funkcionális classic canadian style evezés és a vadvízi evezés technikáira épült Mike Galt kezdeményezése, amikor elindított egy újfajta, nem a haladásra, izzadásra, hanem a játékosságra, trükkökre alapuló látványos és élvezetes evezési stílust.

Ez a kenutánc, kenubalett, melyben hamarosan rögzítették az alapfigurákat, ez lett mára az a közösség formáló, és egyben abszolút személyes, igen sok gyakorlást igénylő műevezés, amit talán a műkorcsolya kűrökhöz, díjlovagláshoz, lehet hasonlítani. Hely igénye minimális, egy óra gyakorlás komoly izomlázzal jár, és bármilyen szinten próbálgatva rendkívül szórakoztató. Cél az elegancia, a látható erőlködés nélküli evezés, ahol nem látszik, mit teszel, csak az, amit a hajó tesz. Kevés lendületből, maximum három húzásból egy statikus húzással minimum 180 fokos fordulat elérése a cél, peremig döntött hajóval, ami jó másodlagos stabilitású hajóknál lecsökkent nedvesített felület ad, ennek előnyeit, és látványát is kihasználjuk. Az amerikai stílus, a show-szerű, lendületesebb előadásra törekszik, az európai- Németország központú inkább a vegytiszta végrehajtásra.

Szóval e kutakodás súlyos lejtőnek bizonyult, amiből nincs nagyon visszaút, de nem is akaródzik visszafordulni. Feltárult közben hogy az eredeti funkcionális (halász, vadász, harci, menekülős), a rekreációs és a verseny evezésnek mik voltak az összefüggései, hogyan fejlődtek egymásból tovább, mik voltak e fejlődés eszközei, anyagai, mozgató rugói, állomásai, hajói, formái.

E kutakodás eredményeként születtek meg azok az előadások, amelyeket a Testnevelési Egyetemen most már rendszeresen tartok a formák és funkciók evoluciójáról.

2008-ben  Hollandiában , a legjobb európai freestyle kenu oktatótól,
Mark Maier -től tanultam.

Azóta csináljuk. –juk, mert akit tudok, igyekszem megfertőzni vele.

Az Eventus Egyesület pedig ehhez igyekszik kereteket biztosítani
A freestyle kenuzás tehát konkrét meghatározott manőverekből, és ezek kombinációjából álló könnyednek látszó kreatív evezés peremig döntött hajóval, a hajóban testhelyzet változtatásokkal, súlypont áthelyezésekkel, folyamatos koncentrációval és állandó kontrollal, szabad kombinációkkal. Kicsit olyan, mint a díjlovaglánc, vagy a műkorcsolya. Feltételezi az egészen magas szintű technikát és a kenuval való teljes eggyé válást. A freestyle kenuzásban nem a haladás, nem a sebesség hanem a visszafogottság, az elegancia számít. Közösségteremtő, ugyanakkor abszolút személyes műfaj. A konkrét alap manővereket ITT találod.

És ami a lényeg: Bármilyen szinten vagy, bármilyen a hajód, ez mindig egy egészen különleges élvezet.

Két ízelítő videó, kattints a képre!